Hűű tényleg de régen írtunk :D
Ti mit szólnátok ahhoz, ha az életetek egyik pillanatról a másikra megváltozna? Tegyük fel, hogy kiderítenek nálad egy kezelhetetlen betegséget, majd világosan kijelentik, hogy a legjobb esetben egy éved van hátra.. De te valamilyen csodás módon élsz még vagy hat évet..nem a legmegnyugtatóbb dolog, de az egyfajta örömmel tölt el, hogy sokkal tovább éltél mint "kellene". Az egész életedet egy házban élted le. Védve mindentől, és mindenkitől. Akkor kimész sétálni, és az elején még nem is tudod, hogy -részben- emiatt fog megváltozni a hátralévő életed. Mert akkor beléd ütközik -szó szerint- egy srác, aki miatt eldöntöd, hogy élni akarsz, ameddig csak lehetséges.
Madison, súlyos beteg, és semmi sem segíthet rajta. De Frank Iero* azért próbálkozik, sőt. Több ez mint puszta próbálkozás. Eleinte, mindketten, furcsállják egymást. Azután persze több lesz az egész, még akkor is, ha az ügyet bonyolítja az a dolog, hogy Franknek bizony már barátnője van. Madison megpróbálja kapcsolatuk elejétől egészen a végéig titkolni betegségét. Ám ez a terve nem járt éppen sikerrel. Frank miután megtudja, hogy Madison beteg, hamar rá jön, hogy nem csak barátság fűzi hozzá. Persze már elgondolkodott ezen, de a lány betegsége, és, a tudat, hogy elveszítheti, teljesen bizonyítja neki, hogy szereti. Madison mindeközben Drake személyében talál barátságra. A sorsuk gyakorlatilag egyre megy ki. Drake rákos. Ettől függetlenül hősiesen próbálja meggyőzni arról Madisont, hogy éljen amíg csak lehet, és, hogy merje elmondani Franknek, az iránta való érzelmeit, és ne azért ne tegye meg, mert, hogy sose jöhetnének össze betegsége miatt, hanem azért, mert viszont szereti. Erre végül egy eléggé váratlan és tragikus eset veszi rá Mad-et.. A történet végén pedig bekövetkezik az, amit senki se akarna, de előbb utóbb mindenkire ez a sors vár.. Csak sajnos van akikre hamarabb az átlagnál.
A történet gyönyörűen van megfogalmazva. Nincs kertelés a dolgok miatt. Egyenesen le van írva benne a lényeg, és még is, ha az ember olvassa, és megérti miről van szó, sírni támad kedve.
Ez utóbbi rám is igaz. Én ennyit még nem sírtam, semmin. Mindeközben a Simple Plan, Untitled című számát hallgattam, és azt kérdeztem, hogy miért kellett az írónak ilyen jól megírnia ezt? Miért kell a Simple Plan-nak ilyen jó számokat kiadnia? És, hogy mégis miért csinálom ezt?
Egyértelműen ez lett a elsődleges kedvenc sztorim.
Ahogy én tudom, a lány aki ezt írta az a saját hazájában úgy volt, hogy ki szeretné adni kis regénynek. Nem tudom ebből mi lett, de nagyon remélem sikerült neki, vagy legalábbis majd fog, mer megérdemli!!
*Frank Iero. (És kaptok még egy képet is)
A név ismert lehet azoknak akiknek dereng mi az a My Chemical Romance.. nos akinek nem azoknak csak annyit, hogy egy nagyszerű rockbanda.. Frank Iero ebben a bandában gitáros, azaz a történet írója, tényleg róla ír :D De ez a történet Fan Fictionnak már túlontúl jó :D
Aki tud angolul, annak tényleg érdemes elolvasni:
Rámész a történet címére és kiválasztod az olvasandó bejegyzést. Elég hosszú, de ha valkinek van némi ideje (és angol tudása) megéri.
Én nem angolul olvastam ugyebár, ha nem fordították egy ideig, csak sajnos abbahagyták, úgyhogy a még hátralévő részeket magamnak kezdtem fordítgatni. Amúgy itt olvastam, a Fan Fiction témában, az egyrészeseknél.
http://mychemforum.bplaced.net/index.php?sid=9a0564197277cd037512743c07afa51e Ez viszont egy kifejezetten My Chemical Romance fórum, szóval..csak gondoltam belinkelem.. :D
<====(És akkor az MCR-ről is egy képet)
Btw. még egyszer bocsi, hogy régen írtunk, csak kevés az időnk!! De remélem ezzel most sikerült kicsit kárpótolni titeket!!
