Most.Komolyan.

Az első tíz hazugság, amit a gimnáziumban elmondanak

1. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk.
2. Elegendő időtök lesz beérni az órára.
3. Befogjuk tartatni az öltözködési szabályokat.
4. Az iskola egész területén tilos a dohányzás.
5. Az idén a mi futballcsapatunk nyeri meg a bajnokságot.
6. Teljes erőbedobást várunk tőletek.
7. A nevelőtanárok mindig elérhetők és nyitottak a problémáitokra.
8. Az órarendet a szükségleteitek szem előtt tartásával állítottuk össze.
9. A szekrényetek számkombinációja titkos.
10. Szeretettel emlékeztek majd vissza ezekre az évekre.

Az imént felsorolt 10 pont a Hadd mondjam el című könyvben található.

Mivel nemsokára többségünk visszakerül az iskolapadokba, így gondoltam, hozok valami passzolót. Hát, kedves leendő kilencedikesek, fogjunk virtuálisan is kezet, és mondjatok el értem (vagy az osztálytársaimért?) egy imát. A gyászjelentést majd szeptemberben hozom.

Lélek és Elme örökös küzdelme

• A lelkem egy szabad vándor, kit az elmém fog olykor-olykor vissza.  
• A lelkem telis-tele van különböző színekkel, árnyalatokkal, míg az elmém inkább csak szürke tud lenni.
• A lelkem felelős a (belső) szabadságomért, még akkor is, ha az elmém tiltakozik ez ellen időnként.
• A lelkem a fény, amely beszűrődik az elmém által okozott sötétségen át.
• A lelkem a hajnal az elmém pusztaságában.

A lelkemmel élni lehet, az elmémmel túlélni.

Ask-fm-en akadt egy érdekes kérdés, amire megpróbáltam összehozni egy értékelhető választ. Szóval, talán e tények miatt annyira különböző az elménk és a lelkünk. 

Szösszenet Judittól:

Csillagainkban a hiba

-Oké?

-Oké.

John Green regénye egy csodálatos szerelmi történet. Tagadhatatlan! Mégis mire képes ez a férfi, hogy még az én gyengéd érzelmekre imunnis lelkem védő falát is földig rombolta?! 

A könyv felénél se tartok mégis teljességgel szétbőgtem a fejem. Egy millió dolgot kéne megtanulnom, de nincs az az Isten, hogy letegyem. Nem tudok másra koncentrálni, mint a könyv mondani valójára. Hazel és Gus annyira a részemmé váltak; fokozatosan, egyre jobban érzem a fájdalmukat, küzdelmüket. Istenemre mondom, kicsinál ez a könyv. Azt hiszem, segít elfogadni a halált, hinni az igaz szerelemben és felfogni, hogy akármilyen veszettnek tűnik az életünk, mindig vannak akiknek segítenünk kell, akik tisztában vannak azzal, hogy 'gránátok' és bármikor robbanhatnak. 

..."- De most komolyan: mi a véleményed a túlvilági életről?

- Nincs -...- Nos, talán nem mennék odáig, hogy nincs. És te?

- Van - ... - Abszolúte. Nem olyan mennyország, ahol egyszarvún lovagolsz, hárfázol, és felhőből épített kúriában laksz. De igen, én hiszek benne, hogy van Valami, nagy V-vel. Mindig van."  /J.G./

És nem tudom miért sírok, ha a kezembe veszem, vagy rá gondolok, esetleg belepillantok az előzetesbe. "- Mert olyan szép vagy."