Sziasztok!:) Első sorban mélységes elnézést kérek, hogy ilyen sokáig még csak élet jelet sem adtam magamról.>.< Nézzétek el nekem.:D Ugyanis tanulás helyet éppen itt írom ki a gondolataimat.:D
Elgondolkodtató...
Ha, bemész egy iskolába, vagy bármilyen közösségbe biztosan látsz olyan embereket, akik egyedül álldogálnak/ülnek egy-egy fa körül. Ha, megkérdezed 'miért?' gyakran nem tudják a választ. Szörnyű, hogy manapság külső, az alapján ítélünk, hogy milyen márkásak illetve milyen divatosak a ruhái az illetőnek...
Adj esélyt másoknak! Ki tudja mi sül ki belőle, lehet azért mentél el éppen a leendő férjed, legjobb barátod mellet, mert nem adtál neki esélyt arra, hogy beszélgetést kezdeményezzen veled, mert ő nem olyan "menő", mint te. Sajnálom azokat, akiknek oktalanul nincs barátjuk. Miért kell azt majmolni akinek a szülei gazdagabbak az átlagnál, és gyermek esetleg egy elkényeztetett herceg/hercegnő?! Lehet más jobban megérdemelné a barátokat, mint az ilyenek.
A másik eset: különc, furcsább, másabb az átlagnál. Én is ilyen vagyok! Hol a probléma?:D Vannak barátaim, igen. De, nekem is ki kell vívnom, hogy ne csak elfogadják, hogy ilyen vagyok, és hagyják békén az én "hitemet". Hogy, ne elégedjenek meg azzal, hogy vagyok. Miért is baj ha az ember nem akar tízen pár évesen felnőni a felnőttek dolgaihoz?! Annyi időnk van még. Éljünk amíg lehet. Nem azt szeretném mesélni a gyerekeimnek, hogy "Amikor akkora voltam ti, én már régen kinőttem a játékokból, a mesékből. Ne higgyetek a mesékben!" Elvágnám a torkomat, ha ilyeneket kéne mondanom a gyerekeimnek, ha a gyerekkoromról kérdeznének. 13 éves vagyok, közelebb a 14-hez igen, vannak terveim az életre nézve, de nem fogok ilyen "badarságok" miatt megváltozni, megkomolyodni. Pályaválasztás előtt állok, jó tanuló vagyok, szeretnék majd azzal foglalkozni amihez értek, amiben jó vagyok. Menedzser.. Jó a beszélőkém. Azt hiszem megbirkózom az ilyen fajta feladatokkal. Furcsán tartják, hogy ilyen pályán indulnék, hisz még elválaszt tőle egy gimi és egy középsuli... Témához visszatérve. Nyiss azok felé akik különcök. 13 évesen ugyanúgy hiszek a vámpírokban, mint a jegesmedvékben. Mivel hiszek a mesékben, máris másabba vagyok az életfelfogásommal együtt. Tessék. Másabb és mégis ugyanolyan....
Ne ítélj külső, és az alapján amit másoktól halassz!
xoxo~Judiit
Elgondolkodtató...
Ha, bemész egy iskolába, vagy bármilyen közösségbe biztosan látsz olyan embereket, akik egyedül álldogálnak/ülnek egy-egy fa körül. Ha, megkérdezed 'miért?' gyakran nem tudják a választ. Szörnyű, hogy manapság külső, az alapján ítélünk, hogy milyen márkásak illetve milyen divatosak a ruhái az illetőnek...
Adj esélyt másoknak! Ki tudja mi sül ki belőle, lehet azért mentél el éppen a leendő férjed, legjobb barátod mellet, mert nem adtál neki esélyt arra, hogy beszélgetést kezdeményezzen veled, mert ő nem olyan "menő", mint te. Sajnálom azokat, akiknek oktalanul nincs barátjuk. Miért kell azt majmolni akinek a szülei gazdagabbak az átlagnál, és gyermek esetleg egy elkényeztetett herceg/hercegnő?! Lehet más jobban megérdemelné a barátokat, mint az ilyenek.
A másik eset: különc, furcsább, másabb az átlagnál. Én is ilyen vagyok! Hol a probléma?:D Vannak barátaim, igen. De, nekem is ki kell vívnom, hogy ne csak elfogadják, hogy ilyen vagyok, és hagyják békén az én "hitemet". Hogy, ne elégedjenek meg azzal, hogy vagyok. Miért is baj ha az ember nem akar tízen pár évesen felnőni a felnőttek dolgaihoz?! Annyi időnk van még. Éljünk amíg lehet. Nem azt szeretném mesélni a gyerekeimnek, hogy "Amikor akkora voltam ti, én már régen kinőttem a játékokból, a mesékből. Ne higgyetek a mesékben!" Elvágnám a torkomat, ha ilyeneket kéne mondanom a gyerekeimnek, ha a gyerekkoromról kérdeznének. 13 éves vagyok, közelebb a 14-hez igen, vannak terveim az életre nézve, de nem fogok ilyen "badarságok" miatt megváltozni, megkomolyodni. Pályaválasztás előtt állok, jó tanuló vagyok, szeretnék majd azzal foglalkozni amihez értek, amiben jó vagyok. Menedzser.. Jó a beszélőkém. Azt hiszem megbirkózom az ilyen fajta feladatokkal. Furcsán tartják, hogy ilyen pályán indulnék, hisz még elválaszt tőle egy gimi és egy középsuli... Témához visszatérve. Nyiss azok felé akik különcök. 13 évesen ugyanúgy hiszek a vámpírokban, mint a jegesmedvékben. Mivel hiszek a mesékben, máris másabba vagyok az életfelfogásommal együtt. Tessék. Másabb és mégis ugyanolyan....
Ne ítélj külső, és az alapján amit másoktól halassz!
xoxo~Judiit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése